Bizonyára, ha azt mondjuk egyes számítógépek vízzel működtek, a legtöbben kétkedve hinnének nekünk. Pedig nem csak egy, de rögtön két megoldást is megmutatnunk nektek: A korai számítógép kifejezés általában valami hatalmas méretű gépekkel, vagy lyukkártyákkal teli szobát juttat az eszünkbe. De azokban nincs semmilyen folyadék. Azonban néhány korai újító épített olyan számítógépet, amely vízzel működött.
1.Az első megoldás
Az első megoldást Vlagyimir Lukjanov készítette el. Az orosz tudós 1936-ban parciális differenciálegyenleteket oldott meg egy olyan gép segítségével, amely egymással összekapcsolt, vízzel töltött üvegcsövek sorozatát használta. Az egyes csövekben lévő szintek adták meg a válaszokat, míg a csapok és dugók beállítása változtatta a változókat.Hasonló módon a vízáramlás egy 1949-es számítógépben modellezte a gazdasági folyamatokat. A MONIAC-ot (ami a Monetary National Income Analogue Computer rövidítése) Bill Philips készítette, aki akkoriban a London School of Economics hallgatója volt.A hat és fél láb magas számítógép nem a számítások miatt volt innovatív, hanem azért, ahogyan az eredményeket megjelenítette. A probléma nem a számítógép számítási teljesítménye, hanem a vizuális megjelenítés volt. Bill Phillips a gazdasági viselkedést akarta demonstrálni, azonnal és világosan megmutatni a diákoknak, hogyan hatnak egymásra a nemzetgazdaság elemei. Mivel a korai számítógépek nem rendelkeztek vizuális megjelenítő egységekkel – nem voltak monitorok, képernyők -, a matematikai modell viselkedése rejtve maradt. Phillips tudatosan választotta a hidraulikát és az átlátszó műanyagot, érvelése pedig megalapozott volt.A csövek és tartályok sora a gazdaság egy részének analógjai. A csöveken átfolyó víz a pénzáramlást jelképezi.
Ezzel láthatjuk (szó szerint), mi történne, ha csökkentenénk az adókulcsokat, vagy növelnénk a pénzkínálatot, vagy bármi mást; csak kinyitunk itt egy szelepet, vagy meghúzunk ott egy kart és a gépezet máris csobog, valós időben mutatva, hogyan emelkedik és süllyed a vízszint a különböző tartályokban, amelyek a személyes megtakarítások, az adóbevételek stb. növekedését jelképezik.A MONIAC eredetileg oktatási segédeszköznek készült. Az egyik működő példány az Új-Zélandi Tartalékbank Múzeumában van kiállítva. Phillips ugyanis új-zélandi közgazdász volt. Valljuk be, rengetegen vannak, akik vizuálisan jobban megértenek dolgokat, így egy ilyen megoldással bemutatni a gazdasági folyamatokat sokak számára jelenthetett könnyebbséget.
2.Wikipedia őrző botjai
A Wikipedia küldetése, hogy a tudást ingyenesen biztosítsa azok számára, akiknek van internet-elérése. Éppen ebből kifolyólag, mindenkinek, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, lehetősége van bejelentkezni és meg tudja változtatni a tényeket. Ezt nevezi a Wikipedia vandalizmusnak. Van egy nagyon robosztus moderációs rendszerük. Azonban a hihetetlen mennyiségű információt és azok változtatásait emberi léptékben már lehetetlen lenne felügyelni.Itt jönnek képbe a botok, amelyek tulajdonképpen számítógépes programok. A botok – mint például a ClueBot-NG -, amik minden változtatást felügyelnek és amennyiben valamelyik bejegyzés - nevezzük így - vandalizmus áldozatául esett, abban az esetben a botok automatikusan visszaállítják az eredeti információkat. Kb. 1941 bot ügyködik azon, hogy a közel 40 millió Wikipedia oldalt felügyeljék – 2016-os adat.
3.Adatok bűvkörében
Egy kis érdekesség az adatokról. 1 Petabyte (PB) = 1024 Terabyte (TB). 1 TB pedig 1024 Gigabyte (GB). Hogy el tudjuk helyezni ezt az adatmennyiséget valamilyen nézőpontba: egy 50 Petabyte-os háttértárolóra az emberiség összes írott munkája elférne. Minden nyelven.
4.Atomcsapás
Nem-nem, nem szeretnénk viccelni ilyen témával kapcsolatosan, pláne nem a mostani helyzetben. Azonban egészen 2019-ig az amerikai nukleáris fegyverek használatához floppy lemezeket használtak. 2019 júniusában azonban a végrehajtott modernizálásnak köszönhetően már nincs többé szükség floppylemezre hadiállapot esetén.
5.Olvasási sebességünk
Azt hihetnénk, hogy olvasási sebességünk, megegyezik azzal, amikor egy papírról olvasunk szöveget, és amikor képernyőről. De ez nem így van. Átlagosan az emberek 10%-kal lassabban olvasnak kijelzőről, mint papírról. Olvasás közben azonban változik a pislogásunk is. A mindennapi életben az emberek átlagosan 20-at pislognak percenként. Azonban képernyő elé ültetve őket ez a szám leesik 7 pislogásra.
6.Amish PC
Az Amishok nagyon szigorú szabályokat követnek életvitelükkel. Azonban még ők is használnak számítógépeket. Igaz, hogy nincs rajta internetelérés, videó vagy zenelejátszási képesség. Szövegszerkeszteni, rajzolni, számlázni, illetve táblázatkezelni tudnak. És nagyjából ebben ki is merül a lehetőségek tárháza.
7.Nem így, fordítva
Az emberek 86%-a az USB-s kábeleket rosszul próbálja bedugni. Így máris jobban érezzük magunkat, hogy nem csak mi bénázunk a kábelekkel. Van egy apró trükk azonban. Az USB csatlakozó egyik oldalán rajta van az USB jel. Jellel felfelé bedugva azonnal sikerrel járunk. Igaz mi is elfelejtjük ezt az esetek többségében.
8.PlayStation, haditechnika, szuperszámítógép
2010-ben az amerikai légierő 1.760 darab PlayStation 3-as konzolt használt, hogy egy szuperszámítógépet kapjon belőlük. Azért ehhez a megoldáshoz fordultak, mert ez sokkal hatékonyabb és „zöldebb” megoldás volt. A PS3 felépítése nagyon bonyolult volt, ezért is volt rá nehezebb játékot fejleszteni. Viszont az alkalmazott technológiában nagyon nagy volt a számítási potenciál.
Reméljük, hogy sikerült pár érdekességgel vidámabbá tenni a napodat:)
