Mielőtt belecsapnánk a lehetőségek kipróbálgatásába, egy kis intermezzot iktatnánk be, a kombinációk tagolását illetőleg. A billentyűkombinációk tagolásához használhatjuk a „+” illetve „-„ elválasztásokat is. Természetesen ezeket nem kell megnyomni, hanem csak a tagolás érdekében kerülnek felhasználásra a cikk írása kapcsán. Mi a „+” jelet alkalmazzuk majd.Windows gombra a továbbiakban „Win”-ként hivatkozunk, míg a Control-ra Ctrl-lént.

Alapvető kombinációk

Vannak gyorsbillentyűk, amiket mindannyian ismerünk. Ezeket majdnem az első számítógéphez való leüléssel egyidőben elsajátítjuk.Ilyen klasszikusok a CTRL + C – amivel a kijelölt elemeket másoljuk, illetve a hozzá tartozó CTRL+V, amivel ezen elemeket beillesztjük.De említhetnénk még a CTRL  + ALT + DEL hármast is, ami már az új Windowsoknál a Windows Security panelt nyitja meg, ahol választhatunk a Zárolás, Felhasználóváltás, Kijelentkezés, Jelszó módosítása, illetve a Feladatkezelő lehetőségek közül.Kihagyhatatlan az ALT+F4 páros is, amivel az aktív elem bezárása valósul meg, illetve a kilépés az aktív programból.De valószínűleg sokan használják a Ctrl + S -t is, mivel ezzel tudunk file-mentést végrehajtani billentyűk által.Vannak azonban olyan kombinációk, amiket nem biztos, hogy mindenki ismer. Most ezekből a kevésbé ismert/elterjedt gyorsbillentyűkből gyűjtöttünk össze egy kisebb adagot.

Csapjunk is bele a listánkba:

• Win + M: ezzel a kombóval az összes ablak minimalizálásra kerül.
• Win + Shift + M: ezzel pedig a minimalizált ablakok kerülnek visszaállításra.
• Munkahelyi környezetben lehet fontos a következő lehetőség.
• Win + L: a számítógép lezárása

Elvégre ki szeretné, hogy a kollégák belenyúljanak a dolgaiba, vagy igazi troll-ként, a Facebookunk üzenőfalára kiírjanak valami kellemetlen dolgot, ami számukra vicces. Persze nem is értjük ezt, hiszen sose közösségi médiázik senki munkaidőben. Ugye?:) Win + D: hasonló, mint a Win + M, de itt a „visszacsinálásához” elég ismét megnyomni a Win + D kombinációt. Ezzel az Asztalt jelenítjük meg, illetve hozzuk vissza megnyitott alkalmazásokat és oldalakat.

Annak megoldások, amikkel beállításokhoz és egyéb vezérlőkhöz jutunk el. Ilyenek például:

• Win + E: File-kezelő megnyitása. Mi ugyan jobban kedveljük a Total Commander-ben történő file-mozgatást, de gyors dolgok elvégzésére tökéletes a File-kezelő is.
• Win + U: A Gépház fog megnyílni ezáltal, azon belül is a Kijelző beállításaihoz jutunk.
• Win + X: Ez már egy sokkal érdekesebb kombináció, hiszen ezáltal rengeteg lehetőséget elérhetünk.

Annak érdekében, hogy lássátok tényleg mennyi minden elérhető, a következő menüpontokat jelennek meg:

Alkalmazások és szolgáltatások | Főkapcsoló lehetőségei | Eseménynapló | Rendszer | Eszközkezelő | Hálózati kapcsolatok | Lemezkezelés | Számítógép-kezelés | Windows PowerShell | Windows PowerShell (rendszergazdaként) | Feladatkezelő | Gépház | Filekezelő | Keresés | Futtatás | Leállítás vagy kijelentkezés | Asztal

• Win + Shift + Esc: A Feladatkezelőhöz több módon is eljuthatunk, az előbb említett Win + X -szel, illetve a Ctrl + Alt + Del – lel is, de, ha valóban azonnal a Feladatkezelőt akarjuk megnyitni, akkor a Win + Shift + Esc lesz a „varázsgomb”.

Internet használathoz ideális

• Firefox: új privát lapot a Ctrl + Shift + P használatával tudunk nyitni, míg Chrome használata közben új inkognitó lapot a Ctrl + Shift + N használatával. Bár a Facebook hirdetéseket elnézve, nehezen tudjuk elhinni, hogy senki se figyel meg minket, mert valahogy mindig olyan reklámok jönnek velünk szembe, amiket nemrég néztünk meg. Mindenesetre ezekkel tudjuk a böngészőket elindítva privát / inkognitó lapra váltani.
• Ctrl + T: Ha normál böngészőt nyitottunk meg, akkor ezzel egy új lapot nyitunk meg a meglévő(k) mellett. Ha mindezt privátban nyomjuk meg, akkor privát lapot nyit meg.

A lapok közti váltáshoz lehet hasznos:

Alt + Tab lehetőség: Ilyenkor az összes futó alkalmazás és böngésző megjelenítésre kerül egy képernyőn és ezek közül ki tudjuk választani, hogy éppen mivel szeretnénk foglalkozni. Ha nagyon sok minden van megnyitva azért elkaphat minket a káosz érzése.

Amennyiben egy oldalon valamilyen szövegre szeretnék konkrétan rákeresni, abban az esetben:

• Ctrl + F lesz a segítségünkre. Ez megnyit egy kereső panelt, ahova beírhatjuk a keresett szöveget/szövegrészt.
• Ctrl + görgő: Előfordul néha, hogy olyan oldalra kerülünk, ahol a szövegméret nagyon kicsi. Ebben az esetben a Ctrl + görgő használata segít a nagyításban, illetve kicsinyítésben.
• Win + balra/jobbra nyíl: Legyen szó bármilyen programról vagy böngészőről, ezzel az aktuális oldal felé lehet igazítani az ablakot.
• Win + fel/le nyíl: Ezzel is igazitani lehet az alkalmazásokat és böngészőket. De többször lefelé nyomva a tálcára is leküldhetjük, illetve felé többször megnyomva maximalizálhatjuk az ablak méretét.

A Printscreen világa

Bizonyára sokatokkal fordult elő, hogy képernyőmentést kellett már készítenetek, azt felhasználni, vagy tovább küldeni másnak. Amennyiben sokat használjátok ezt a funkciót és Photoshopban foglalkoztok az így elkészült képpel, szerintem nálatok is előfordult az, hogy bizonyos képernyőkészítések (Print Screen), nem sikerültek és a korábbi képernyőfotót rakta be ismét.Ezt kiküszöbölendő, használjátok a Win + PrintScreen gombot. Ilyenkor vizuálisan is látjátok, hogy képernyőfotó készült, melyet egy Ctrl + V-vel már be is illeszthettek egy képszerkesztőbe.Alt + PrintScreen: vannak olyan helyzetek, amikor csak egy panelen / ablakon megjelenő információról kellene képernyőfotót csinálni és minden másról nem. Az előbbi megoldás és a sima PrintScreen is a teljes kijelzőn látható pixelekről csinál képet. Ha nem akarunk a körbevágással vacakolni, akkor az Alt + PrintScreent használjuk, mert így az aktuálisan használt panelről / böngészőről készül csak képernyőkép. Bár ilyenkor lehet jobb, ha csak ablakképnek nevezzük.Win + Shift + S: utolsó megoldás a képernyőkép elkészítéséhez 3 gombot kell használnunk. Ilyenkor megjelenik fent egy kis panel és kifakul a képernyő. A panelen tudjuk megadni, milyen megoldást szeretnénk használni pixel / területkijelölésre. Ugyanis csak az általunk kijelölt tartomány kerül rögzítésre majd.

A végére két izgalmas kombinációt hagytunk.

• A Win + számok (a betűk feletti számok, Numerikus billentyűzettel nem működik) használatával a Tálcán található ikonok kerülnek elindításra/megnyitásra.Ha pedig csak gyorsan el szeretnénk rejteni mindent és az Asztalt mutatni, akkor nyomjuk meg:
• Win + , (vessző) kombinációt. Ennek az az érdekessége, hogy addig mutatja az Asztalt, amíg nyomva tartjuk a kombináció használata után a Windows gombot.
  

Reméljük mindenkinek sikerült új gyorsbillentyűt megmutatnunk, amiket ezek után már Ti is használhattok a gyorsaság, hatékonyság és biztonság növelése érdekében.

Rólunk

 Azt mondják legszebb öröm a káröröm, mert nincsen benne irigység. Nos, mi nem szeretünk más kárán nevetni, de érdekes következtetéseket lehet levonni azon termékekből, amik valamiért nagyon nem futottak be a várakozásokkal ellentétben.Nézzünk meg 7 új esetet, amikor valami nagyon félrement.

1. Windows Surface RT

A Microsoft, lévén az egyik legnagyobb fejlesztő cégről beszélünk, több olyan projektet is megvalósított, melynek végül nem lett sikere. Ilyen volt a Windows Surface RT is. A Microsoft saját tervezésű és gyártású tabletje a Windows 8-cal egy időben rajtolt el, amely azzal a céllal indult útjára, hogy utat mutasson a többiek számára. A tabletet kimondottan ARM-alapú rendszerchipekre fejlesztették, melynek érdekessége az volt, hogy volt desktop módja, mellyel a megszokott Windows külsőt kaptuk. A probléma az volt, hogy csak kinézetében hasonlított a Windowsra, ugyanis rengeteg programot nem lehetett rá telepíteni, amit a Microsoft nem is igazán kommunikált a vásárlók felé, de még a Microsoft Store alkalmazottaknak sem.Ha mindez nem lett volna elég, a tablet nagyon lassú is volt és hiányoztak róla a „tablet” alkalmazások. Annyira félresikerült ez a megoldás, hogy a Microsoft 900 millió dollárt írt le az eladatlan táblagépeiből. Úgy gondolták, hogy az RT-t majd kedvelni fogja a közönség, de kiderült, hogy mindenki egy valódi Windows megoldást várt és akart.

2. Lily Drone

Úgy látszik a drónok világában a kezdeti időkben több, kevésbé sikeres megoldás is született. Mint az előző összeállításunkban bemutatott GoPro Karma. A Lily Drone életútja azonban sokkal hányatatottabb a korábban említettnél. A Lily Drone úgy lett beharangozva, mint egy teljesen vízálló drón, ami tud minket követni, elkezd repülni, ha feldobjuk az égbe, aztán automatikusan csinál egy képet is. Az ígéretekből tehát nem volt hiány, pláne, hogy mindezt 2015-ben próbálták megvalósítani. Azonban ez egy közösségi-finanszírozási rémálom lett. Az évekig tartó várakozás után kiderült, hogy a cég által közzétett promóciós videó nem volt valódi. Valószínűleg egy GoPros felvétel volt, amelyet jó eséllyel egy DJI drón vitt magával.A „fejlesztő” Lily Robotics egyetlen drónt se szállított ki, noha 60.000 előrendelése volt. Ezért a San Francisco-i kerületi ügyészségen beperelték a céget. Mindez annak ellenére következett be, hogy a cég 34 millió dollárt kapott a támogatóitól és további 15 millió dollár kockázati tőkét. A legtöbb támogató azonban soha nem kapott semmilyen visszatérítést. Aztán valahogy hamvaiból feltámadt a cég és 2017-ben kiadta a Lily Next-Gent, de hihetetlenül vegyes fogadtatásokat kapott.

3. 3D TV

A 2009-es Avatar után a fél világ 3D lázban égett. A gyártók is új távlatokat láttak a technológiában, úgy vélték, hogy ez lesz majd az otthoni filmnézés új lépcsőfoka. Azonban, ami a mozivásznon jól néz ki, nem biztos, hogy otthon, sokkal kisebb méretben ugyanolyan élményt ad.Az egyik legnagyobb visszatartó erő, az volt, hogy az emberek nem akartak otthon a kanapén leheveredve egy béna szemüvegben filmezni. A televíziógyártók pár évig még próbálták a 3D technológiát a fogyasztók felé nyomni minden eszközzel, de be kellett látniuk, hogy a 3D-s moziélményre otthon nem kíváncsiak a nézők. Egyrészt nem kaptak olyan élményt, mint a moziban, szemüvegben se akartak filmet nézni, sőt sokan fejfájást kaptak az otthoni 3D-s tévénézéstől. A 2010-es évek második felére a tévéipar feladta a 3D megoldások gyártását és tovább léptek a HDR technológia kiaknázása felé.

4. Google - Project Ara

Az Ara egy sokak által várt megoldást szeretett volna széles körben elterjeszteni, ami nem más volt, mint a moduláris okostelefon víziója. Az elképzelés a köré épült, hogy ezzel a megoldással a végtelenségig, de legalábbis nagy hosszú ideig nem kell telefont cserélnünk. Ugyanis nem a telefont kellett volna teljesen újra cserélnünk, ha már keveseltük volna a teljesítményt, vagy a fotós képességeket.Nem szereted az arcfelismerést és inkább az ujjlenyomatolvasót preferálod? Cseréld ki! Nem elég a teljesítmény? Válts újabb processzorra, grafikus gyorsítóra és memóriára! Jobb képeket szeretnél? Tegyél be egy jobb szenzort! Nagyjából ebből indult ki a projekt, amit a Google által akkor még birtokolt Motorola részleg fejlesztett. Mielőtt célegyenesbe értek volna, azonban valami közbejött és 2016-ban az egész koncepció ment a süllyesztőbe.

5. Apple Maps

Az Apple-nek is sikerült egy igen kellemetlen helyzetbe hoznia magát, a 2012-es Apple Maps megjelenítésével. Az Apple egyértelműen a Google Maps sikerei kapcsán alkotta meg a saját térképes megoldását. Azonban az alkalmazás bugos volt, nem tartalmazta a tömegközlekedési információkat és egyes területeken és országokban szó szerint üres üregeket, vagy rosszul elhelyezett tereptárgyakat találhattak a felhasználók. A kínos működés több Apple vezető menesztését is magával hozta, akik a Maps projektet vezették. Az Apple ezek után mindenképpen be akarta bizonyítani, hogy ők is képesek a Google Maps-hoz hasonló és minőségű térkép szolgáltatást nyújtani. Egészen 7 évet kellett várni erre, amikor is teljesen az alapjaitól építették újjá az Apple Maps-et. A Google megoldásához még nem sikerült felnőniük, de már legalább nem produkál olyan érdekességeket, mint a lenti kép. Szerintem sokunk megmosolyogta azokat a képeket, amik akkoriban kerültek ki és úgy néztek ki a városok, mintha egy 10-es földrengés után a feje tetejére állt volna a domborzat.

6. Google szemüveg

A Google is szeret teljesen új dolgokkal kísérletezni, akár csak a Microsoft, de náluk se lesz minden sikeres, amit ők álmodnak meg.Kezdjük a legnyilvánvalóbbal, az árral. Az 1500 dolláros nyitóár a 2013-as US dollár / Forint átlagos 223 Ft-os váltóértéken kb. 334.500 Forintra jött ki. Ami rengeteg pénz volt akkor is, egy első generációs termékért, aminek a valódi célját és célközönségét még maga a Google se igen látta. Azonban nem ez volt a legnagyobb problémája. A legtöbb kritikát a kép és videófelvevő képessége kapta. Rengeteg étterem és mozi megtiltotta az eszköz használatát, illetve a szemüveggel úgy lehetett képet és mozgóképet készíteni, hogy arról másnak nem volt tudomása. Ez pedig komoly kérdéseket vetett fel a magánszféra megsértésével kapcsolatban. Illetve biztonságtechnikai kockázatot is jelentett intézmények, bankok stb. tekintetében. 2015-ben befejeződött a termék értékesítése, ugyanakkor a Google megtartotta a szemüveg jövőbeli újraélesztésének lehetőségét. Lehet csak mi nem voltunk még készek a Google szemüveg akkori megjelenésére.

7. Sega Dreamcast

Eddig a játékiparról nem esett szó, pedig itt is voltak baklövések szép számmal. Ilyen volt a Sega Dreamcast konzolja is. 1999 szeptemberében jelent meg a játékgép, ami az Xbox, PlayStation 2 és GameCube ellen szeretett volna harcba vonulni. Sajnos sok hibával rendelkezett a Dreamcast, ami a bukásához vezetett. Az egyik ilyen volt, hogy maga a kontroller túl nagy mérettel rendelkezett és kényelmetlen volt a használata. Ezen felül csak egy analóg irányítókarja volt. (Xbox és a PlayStation megoldás is kettővel rendelkezett – emiatt szintén körülményesebb volt az irányíthatóság.) Nagyon kevés harmadik féltől származó játék jelent meg rá. A Sega nem egyezett meg például az EA Sports címekben sem. Valamint nem támogatta a műsoros DVD formátumot. Noha rendelkezett online szolgáltatásokkal, amik megelőzték korát, de az ehhez társuló támogatás kevés volt, valamint a versenytársak később jobb megoldásokkal álltak elő.A Dreamcast sajnos nagyon rövid ideig volt értékesítve, a megjelenés után 2 évvel később be is fejezték a forgalmazását.

Reméljük, hogy sikerült pár érdekességgel vidámabbá tenni a napodat:)

Webáruház

Nem-nem, most nem egy jó kis túrós, vagy lekváros buktára gondolunk, amit egy gép alkotott meg. Hanem azokra az igazi öngólokra, amiket még a legnagyobbak is képesek elkövetni.Nem biztos, hogy az elképzelés rossz volt, de vagy a megvalósítás, vagy a befogadóközönség, vagy ezek keveredése eredményezte azt, hogy bizonyos termékek nem váltották be azokat a reményeket, amiket megalkotóik képzeltek el.Sok mindent fel tudnánk, illetve fel is fogunk sorolni, de az elektronikai, informatikai, illetve szolgáltató szektor annyi zsákutcát hozott világra, hogy mindet képtelenség lenne bemutatni.Mi most párat választottunk ki, melyből kiderül, hogy nem minden lesz sikeres, ami mögött egy óriási cég áll. Ugyanakkor az is igaz, hogy kockázat nélkül nincs győzelem. A kísérletezgetés és az új megoldások utáni kutatás az, amik előre visznek minket.Lehet, hogy nem minden esetben sikerült megtalálni a legjobb alternatívát, de a hibákból is lehet és kell tanulni.Lássuk hát, ki miből tanult az évek során.

1.Google+

A Google, mint techóriás sok mindenbe belevágott már fennállása óta. Azonban ők se mindig találták meg a megfelelő megoldást.A Google+ egy Facebookhoz hasonló közösségi média alternatíva szeretett volna lenni. A Google+ 2011-ben indult el. A cég „ügyesen” próbálta a frissen elindított közösségi felületének felhasználóbázisát növelni. Bizonyára sokan emlékszünk arra, hogy YouTube felhasználóként kötelező volt Google+ fiókot létrehoznunk. A Google így szépen megalapozhatott volna egy kezdő felhasználóbázist, de ez sem volt elég. Valahogy nem sikerült a Google-nek megérteni a felhasználók közösségi médiás igényeit, azok pedig maradtak a megszokott platformokon. (Facebook, Instagram, iwiw khm…). A Google+ hattyúdala egészen 2019-ig tartott, amikor a lecsökkent felhasználószám láttán, a Google végül kivezette az egész platformot.

2.The Segway

A kétkerekű elektromos járművek egyik úttörője a Segway volt. 2002-es megjelenésével nagy üzleti sikereket szerettek volna a fejlesztők elérni, hisz rengeteg filmben is láttuk az eszközöket, ezzel is elhintve a fogyasztókban, az esetleges igényt egy ilyen megoldásra. Kb. 100 millió dollárt fordítottak a Segway kifejlesztésére. A Segway azonban rosszul pozícionálta ezek árait. Hiszen 3.000 dollár volt az indulóár, ami egészen 7.000-ig elmehetett. Ami 250 Ft-os dollár árfolyammal számolva 750.000 Ft-nak felelt volna meg. További nem várt problémák is nehezítették a Segway elterjedését. Egyes országokban ugyanis utcai járműnek minősítették, ami azt jelentette, hogy csak jogosítvány függvényében volt vezethető. Más országokban pedig illegális volt a Segway használata közúton. A 2001-es megalakulástól számolva egészen a 2007-es megszűnésig mindössze 30.000 darabot sikerült eladni belőlük.

3.Apple – pillangó mechanikás billentyűzet

Az Apple se mindig a legjobb megoldásokat alkalmazta a laptop billentyűzeteinél. Ilyen volt a pillangó mechanikás billentyűzet. Ennek az volt a célja, hogy a versenytársakéhoz képest sokkal karcsúbb billentyűzetet helyezhessen el laptopjaiban. Ez a megoldás a korábbi X, illetve olló billentyűzetrögzítést hivatott leváltani.A pillangó szárnyait formáló, vagy V-re emlékeztető megoldás, elméletben jónak tűnt. A gyakorlatban azonban teljesen más volt a helyzet. Sokkal nagyobb hibaszázalékkal működtek. Beragadó, vagy nem reagáló billentyűzet-meghibásodások végeláthatatlan sora jelentkezett. Ezek igen nagy százalékban kerültek javításra, illetve komplett cserére is. A felhasználói panaszok és a javítások láttán az Apple végülis elengedte a technológiát (a felhasználók legnagyobb örömére) és visszatértek az ollós technológiához, illetve a legújabb megoldás a Magic Keyboard elnevezést kapta.

4.Samsung Galaxy Note 7

Sokszor szóba kerülnek az akkumulátorok különféle termékek esetén. A Samsung Note 7-ese kapcsán azonban sokkal többször esett szó, mint ahogy a vállalat azt szerette volna. A megjelenést nagyon jó tesztek követték és minden adott volt, hogy egy nagyon szép utat járjon be a Note 7. Azonban az értékesítés megkezdése után egyre több probléma jelentkezett a felhasználóknál a termék akkumulátorát illetően. Egyik esetben egy repülőjáraton gyullad ki a telefon, melynek következtében az amerikai légiközlekedésben megtiltották, hogy repülőgépen ilyen telefon legyen. Más országokban a bekapcsolását tiltották meg repülőgépeken.Az egész helyzet odáig jutott el, hogy végül a Samsung leállította a gyártását a telefonnak, az összes értékesített telefont visszahívta, illetve, hogy a visszahívás sikeres legyen, egy frissítéssel használhatatlanná tették a már eladott telefonokat. (Töltést tiltotta le a frissítés, illetve, hogy hálózathoz csatlakozzon.)Anélkül, hogy egy nagyon hosszú okfejtésbe belemennénk, lényegében több tervezési hiba okozta az eszközök kigyulladását.

5.GoPro Karma drón

A GoPro a kalandkameráival tett szert hihetetlen népszerűségre. Azonban úgy gondolták, új termékek felé is érdemes lenne nyitniuk, ugyanis 2016-ban még igencsak felfutóban voltak a drónok.A GoPro első drónja a Karma nevet kapta, ami lehet nem volt a legjobb választás, mert sajnos egy nagyon rövid életű termékről beszélünk.Amikor megszületett a döntés kb. 2500 eladott drónról beszélhettünk. A GoPro visszahívta az összeset és nem is kerültek újra értékesítésre. Valószínűleg itt is tervezési hiba állt a háttérben, ugyanis a drónok áramellátása nem volt 100%-osan biztosítva. Ez pedig oda vezetett, hogy áramvesztés valósult meg, illetve nagyon gyors akkumulátormerülés mely sok esetben azt okozta, hogy a drón lezuhant az égből. Az se volt szerencsés és vélhetőleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy nem kerültek újra forgalomba a Karmak, hogy a DJI Mavic Pro gépei gyakorlatilag letarolták a drónpiacot.

6.Hasta la - Windows – Vista

Nem egészen így nézett ki Arnold Schwarzenegger híres mondata a Terminator 2-ben, de valószínűleg a Microsoft a Vista operációs rendszerétől nem véletlenül köszönt el nagyon gyorsan.Egy új oprendszer bevezetése sose egyszerű lépés. Az régebbi verziót használókat valamivel meg kell győzni, hogy érdemes átállni az újra. Több funkciók, gyorsabb, stabilabb működés stb. A Vista 2007 elején jelent meg, amely szeretett volna a biztonságra nagyobb hangsúlyt fektetni. Azonban nem sokkal lett jobb a biztonságot nézve. De nem csak ez volt a probléma. Sok régebbi géppel nem volt kompatibilis – emiatt pedig nyilván nem váltottak ezen felhasználók, még ha szerettek is volna. Számos teszt kimutatta továbbá azt is, hogy a Windows Vista nem fut/működik gyorsabban, mint az előd Windows XP. Mindezek együttesen oda vezettek, hogy a Vista nem lett népszerű operációs rendszer. Olyannyira, hogy az emberek többsége, de még az IT szektor jelentős része is inkább megmaradt a jól bevált és gyorsabban működő Windows XP-nél. A Microsoft ezt felismerve rohamléptékben fejlesztette a Vista utódját, a Windows 7-et, ami már képes volt arra, hogy átvegye az uralkodó Windows titulust a Windows XP-től.

7.HD-DVD

A klasszikus DVD-t leváltó új formátum szükségére egyre nagyobb igény volt, mivel a DVD-re már nem tudtak olyan felbontást és minőséget másolni, mint amit szerettek volna. Így alakult ki a HD-DVD és a Blu-ray párharca. Előbbit a Toshiba fejlesztette, utóbbit pedig a Sony. Az első időszakban a HD-DVD szabvány állt nyerésre, hiszen sikerült megnyerniük maguknak a Microsoftot és az Intelt is, valamint több filmstúdiót is. Ezen felül a HD-DVD jelentkezett első működő termékkel. A Blu-ray főleg a gyártókat tömörítette és szép lassan behozta a lemaradását. Ezen felül nagyobb tárolókapacitást is ígért (15 GB vs. 25 GB – egyrétegű lemezek esetén). A versengés közel 3 évig tartott, mely 2008. március 28-án ért véget, amikor a Toshiba bejelentette, hogy nem foglalkozik tovább a szabvánnyal és a szabványba tartozó eszközök gyártásával és fejlesztésével.Az egyik leginkább valószínű oka a bukásnak, hogy a Warner átpártolt a Blu-ray oldalára. Ez önmagában nem biztos, hogy elég lett volna a kudarchoz, az mindenesetre biztos, hogy sok cégnek volt érdeke a formátumháború elhúzódása – akik névlegesen támogatták az egyik, vagy másik oldalt – ugyanakkor inkább az online tartalomszolgáltatásra, vagy a Flash-alapú adattárolókra fókuszáltak. Sokak szerint ezek miatt is lehet az, hogy a Blu-ray nem futott be akkora karriert, mint a DVD. Mindenesetre a Toshibának ez egy fájdalmas végkifejlet lehetett, hiszen rengeteg pénzt ölt a HD-DVD technológiába.

Reméljük, hogy sikerült pár érdekességgel vidámabbá tenni a napodat:)

Webáruház

Bizonyára, ha azt mondjuk egyes számítógépek vízzel működtek, a legtöbben kétkedve hinnének nekünk. Pedig nem csak egy, de rögtön két megoldást is megmutatnunk nektek: A korai számítógép kifejezés általában valami hatalmas méretű gépekkel, vagy lyukkártyákkal teli szobát juttat az eszünkbe. De azokban nincs semmilyen folyadék. Azonban néhány korai újító épített olyan számítógépet, amely vízzel működött.

1.Az első megoldás

Az első megoldást Vlagyimir Lukjanov készítette el. Az orosz tudós 1936-ban parciális differenciálegyenleteket oldott meg egy olyan gép segítségével, amely egymással összekapcsolt, vízzel töltött üvegcsövek sorozatát használta. Az egyes csövekben lévő szintek adták meg a válaszokat, míg a csapok és dugók beállítása változtatta a változókat.Hasonló módon a vízáramlás egy 1949-es számítógépben modellezte a gazdasági folyamatokat. A MONIAC-ot (ami a Monetary National Income Analogue Computer rövidítése) Bill Philips készítette, aki akkoriban a London School of Economics hallgatója volt.A hat és fél láb magas számítógép nem a számítások miatt volt innovatív, hanem azért, ahogyan az eredményeket megjelenítette. A probléma nem a számítógép számítási teljesítménye, hanem a vizuális megjelenítés volt. Bill Phillips a gazdasági viselkedést akarta demonstrálni, azonnal és világosan megmutatni a diákoknak, hogyan hatnak egymásra a nemzetgazdaság elemei. Mivel a korai számítógépek nem rendelkeztek vizuális megjelenítő egységekkel – nem voltak monitorok, képernyők -, a matematikai modell viselkedése rejtve maradt. Phillips tudatosan választotta a hidraulikát és az átlátszó műanyagot, érvelése pedig megalapozott volt.A csövek és tartályok sora a gazdaság egy részének analógjai. A csöveken átfolyó víz a pénzáramlást jelképezi.

Ezzel láthatjuk (szó szerint), mi történne, ha csökkentenénk az adókulcsokat, vagy növelnénk a pénzkínálatot, vagy bármi mást; csak kinyitunk itt egy szelepet, vagy meghúzunk ott egy kart és a gépezet máris csobog, valós időben mutatva, hogyan emelkedik és süllyed a vízszint a különböző tartályokban, amelyek a személyes megtakarítások, az adóbevételek stb. növekedését jelképezik.A MONIAC eredetileg oktatási segédeszköznek készült. Az egyik működő példány az Új-Zélandi Tartalékbank Múzeumában van kiállítva. Phillips ugyanis új-zélandi közgazdász volt. Valljuk be, rengetegen vannak, akik vizuálisan jobban megértenek dolgokat, így egy ilyen megoldással bemutatni a gazdasági folyamatokat sokak számára jelenthetett könnyebbséget.

2.Wikipedia őrző botjai

A Wikipedia küldetése, hogy a tudást ingyenesen biztosítsa azok számára, akiknek van internet-elérése. Éppen ebből kifolyólag, mindenkinek, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, lehetősége van bejelentkezni és meg tudja változtatni a tényeket. Ezt nevezi a Wikipedia vandalizmusnak. Van egy nagyon robosztus moderációs rendszerük. Azonban a hihetetlen mennyiségű információt és azok változtatásait emberi léptékben már lehetetlen lenne felügyelni.Itt jönnek képbe a botok, amelyek tulajdonképpen számítógépes programok. A botok – mint például a ClueBot-NG -, amik minden változtatást felügyelnek és amennyiben valamelyik bejegyzés - nevezzük így - vandalizmus áldozatául esett, abban az esetben a botok automatikusan visszaállítják az eredeti információkat. Kb. 1941 bot ügyködik azon, hogy a közel 40 millió Wikipedia oldalt felügyeljék – 2016-os adat.

3.Adatok bűvkörében

Egy kis érdekesség az adatokról. 1 Petabyte (PB) = 1024 Terabyte (TB). 1 TB pedig 1024 Gigabyte (GB). Hogy el tudjuk helyezni ezt az adatmennyiséget valamilyen nézőpontba: egy 50 Petabyte-os háttértárolóra az emberiség összes írott munkája elférne. Minden nyelven.

4.Atomcsapás

Nem-nem, nem szeretnénk viccelni ilyen témával kapcsolatosan, pláne nem a mostani helyzetben. Azonban egészen 2019-ig az amerikai nukleáris fegyverek használatához floppy lemezeket használtak. 2019 júniusában azonban a végrehajtott modernizálásnak köszönhetően már nincs többé szükség floppylemezre hadiállapot esetén.

5.Olvasási sebességünk

Azt hihetnénk, hogy olvasási sebességünk, megegyezik azzal, amikor egy papírról olvasunk szöveget, és amikor képernyőről. De ez nem így van. Átlagosan az emberek 10%-kal lassabban olvasnak kijelzőről, mint papírról. Olvasás közben azonban változik a pislogásunk is. A mindennapi életben az emberek átlagosan 20-at pislognak percenként. Azonban képernyő elé ültetve őket ez a szám leesik 7 pislogásra.

6.Amish PC

Az Amishok nagyon szigorú szabályokat követnek életvitelükkel. Azonban még ők is használnak számítógépeket. Igaz, hogy nincs rajta internetelérés, videó vagy zenelejátszási képesség. Szövegszerkeszteni, rajzolni, számlázni, illetve táblázatkezelni tudnak. És nagyjából ebben ki is merül a lehetőségek tárháza.

7.Nem így, fordítva

Az emberek 86%-a az USB-s kábeleket rosszul próbálja bedugni. Így máris jobban érezzük magunkat, hogy nem csak mi bénázunk a kábelekkel. Van egy apró trükk azonban. Az USB csatlakozó egyik oldalán rajta van az USB jel. Jellel felfelé bedugva azonnal sikerrel járunk. Igaz mi is elfelejtjük ezt az esetek többségében.

8.PlayStation, haditechnika, szuperszámítógép

2010-ben az amerikai légierő 1.760 darab PlayStation 3-as konzolt használt, hogy egy szuperszámítógépet kapjon belőlük. Azért ehhez a megoldáshoz fordultak, mert ez sokkal hatékonyabb és „zöldebb” megoldás volt. A PS3 felépítése nagyon bonyolult volt, ezért is volt rá nehezebb játékot fejleszteni. Viszont az alkalmazott technológiában nagyon nagy volt a számítási potenciál.

Reméljük, hogy sikerült pár érdekességgel vidámabbá tenni a napodat:)

Laptopáruházunk

A számítástechnika világa szerencsére bőven tartogat elegendő érdekességet, furcsa megoldást, vagy meghökkentő storykat, ebből kifolyólag úgy gondoltuk, hogy elkészítjük a következő cikket ebben a témakörben.Reméljük számotokra is annyira érdekes és újdonsággal teli lesz ez a cikk, mint amennyire nekünk is az volt az összeállítást elkészítve.

1. Mi volt az első vírus?

Az első számítógépes vírust, a Creepert, Bob Thomas, a BBN Technologies munkatársa hozta létre kísérletképpen, még 1971-ben. A Creeper, az USA katonai számítógépes hálózatán, az internet elődjének számító ARPANET-en terjedt és a TENEX operációs rendszerrel rendelkező, DEC PDP-10 számítógépeket fertőzte meg. A vírus, miután bejutott a távoli rendszerekbe, lemásolta magát és ezt írta ki a képernyőre: „Én vagyok a Creeper, kapj el, ha tudsz!”. Annak érdekében, hogy a Creepert sikeresen eltávolítsák, Bob Thomas kollégája, Ray Tomlinson megalkotott egy másik programot, a Reapert. Így nem sokkal az első számítógépes vírus után, megszületett a világ első vírusirtója is. Az első, nem zárt rendszerben és kontrollált körülmények közt terjedő kártevő, az 1986 januárjában felbukkant Brain volt. A Lahore-i (Punjab - Pakisztán) illetőségű testvérpár, Basit Farooq Alvi és Amjad Farooq Alvi orvosi software-eket árultak floppy lemezen és az illegális program másolást akarták vele büntetni. A program készítői érdekes módon teljes nevüket, címüket és telefonszámukat is beleírták a vírus kódjába. Bár a floppykon terjedő Brain viszonylag ártalmatlan volt, mégis ez indította el azt a folyamatot, mely egy soha véget nem érő macska-egér játék, a vírus és a vírusírtó között. Egyébként ez az IBM PC-re írt vírus az első olyan, amely lopakodó mechanizmust használt. A Pakisztáni Brain a floppy lemezeken a boot rekordot fertőzte meg felülírással, az eredeti adatokat pedig elmentette. Egy hét alatt szétterjedt a világon.

2. Floppyk használata 2022-ben

Bizonyára a legtöbben közületek még nem igazán kerültek komolyabb ismeretségbe a kislemezekkel – számomra azonban örökre beégett az a tény az emlékezetembe, hogy a Mortal Kombat első része 14/15 floppyra fért fel -, illetve már lehet el se tudjátok képzelni, hogy egy ilyen kis adattárolásra képes eszközt a 21. században mire használhatnak még, amikor egy jó minőségű MP3 file-nak esélye sincs elférnie rajta.A válasz – hogy megszüntessem a bizonytalanságot – egyenesen a levegőből jön. Így igaz, bármennyire hihetetlen, de a légitársaságok rengeteg floppyt vásárolnak. De vajon miért? A válasz rendkívül kézenfekvő: A légiflották gépparkjában ma is találhatóak 20 évnél idősebb repülőgépek. Ezeknek – az akkori korszaknak megfelelően – a rendszerük a repüléselektronikai adatokat floppykon keresztül kapták meg.Emellett pedig aktívan használja még az orvostudomány is.

3. QWERTY – billentyűzet kialakulása

A ma használatos QWERTY – nálunk qwertz a magyar kiosztás miatt – elrendezés nem az eredeti billentyűkiosztás volt. Vissza kell lépnünk egészen az írógépek korszakáig. Az írógépet eredetileg Christopher Latham Sholes nevű amerikai feltaláló tervezte meg 1867-ben. Mindenki mással együtt még ő maga is úgy vélte, hogy az emberek csupán két ujjukat fogják használni a gépeléshez. 1878-ra azonban, amikorra kezdtek elterjedni a Sholes-szabadalom alapján megépített Remington-írógépek, világossá vált, hogy a gépírók vakon dolgozva mind a tíz ujjukat használni fogják. Legalábbis biztosan többet, mint az eredeti felhasználási elképzelés, azaz 2 ujj. Mrs. L. V. Longley nevű hölgy hamarosan ki is fejlesztette azt, amit ma QWERTY-billentyűzetnek nevezünk. Azonban itt jön egy csavar a gyors billentyűpüfölés hosszú történetében: Mrs. Longley-nek ugyanis nem az volt a célja, hogy könnyebbé és gyorsabbá, hanem az, hogy nehezebbé tegye a gépelést. A hölgy védelmére kelve, azonnal meg is osztjuk veletek, hogy ezt mi céllal tette. Az akkori írógépek betűkarjai ugyanis összeragadtak, ha túlságosan gyorsan ütötték le őket. Ebből kiindulva pedig az tűnt a leglogikusabb elképzelésnek – a karok összeakadásának elkerülése érdekében -, hogy egy olyan kiosztást kell választani, ami a lehető legnagyobb mértékben lelassítja a munkát. Tehát Longley a karok összeakadása miatti munkakiesést szerette volna megoldani a QWERTY kialakítással. Azt persze nem láthatta senki előre, hogy az írógépek után olyan beviteli eszköz fog megjelenni, ahol a „karok” már nem tudnak majd összeakadni.

 4. Amikor a Microsoft megmentette az Apple-t

Mai fejjel, az Apple hihetetlen bevételi számait látva nehezen tudjuk elképzelni, hogy megmentésre szorult. Azt pedig végképp nehezen, hogy a segítő kezet, pont a nagy rivális, a Microsoft nyújtotta. Steve Jobs 1997-ben tért vissza az Apple-höz. Azzal a céllal hívták vissza, hogy állítsa ismét talpra a vállalatot. Az Apple 1997-re már 12. éve volt veszteséges. Ne felejtsük el, hogy Steve Jobs 1985-ben hagyta el az Apple-t, tehát ahogy ott hagyta a vállalatot, azonnal átfordultak veszteséges működésbe.Itt került képbe a Microsoft, aki a legnagyobb riválisként mégis “segítő” kezet nyújtott az Apple-nek. Jobs első lépései közé tartozott, hogy a legtöbb projektet leállította. A Macworld nevű expón jelentették be, az Apple-Microsoft szövetséget. Ennek keretében Steve Jobs és Bill Gates megállapodtak, hogy a Microsoft 5 éven át elérhetővé teszi a Mac számítógépek számára a Microsoft Office-t, valamint 150 millió dolláros befektetést invesztál az Apple-be, szavazati jog nélkül. Jobs a közönségnek kifejtette:

„Ha előre akarunk haladni, akkor el kell felejtenünk néhány dolgot. El kell felejtenünk, hogy az Apple és a Microsoft harcának csak az lehet a végkimenetele, hogy az egyik cég elbukik. Tehát az a korszak, amelyet az Apple és a Microsoft harca határozott meg, lezárult."

 5. Miért használjuk a Winchester kifejezést a merevlemezekre?

Jó eséllyel a merevlemezek még nagyon sokáig köztünk lesznek, köszönhetően a hosszú távú és nagy mennyiségű adattárolási képességüknek. De tudjuk-e, miért hivatkozunk rájuk egy puska elnevezésével is? 1973-ban hozták nyilvánosságra a fix és cserélhető tengelyes IBM 3340 Direct Access Storage Facility merevlemez-fejlesztést, 30-30 MB-os tárolókapacitással. A 30-30-as elnevezésből az IBM egyik fejlesztője, Kenneth E. Haughton az ismétlőpuskára asszociált, ezért lett a háttértároló neve Winchester.

 6. Microsoft ünneplés

Minden cégnél vannak mókás tradíciók: a Microsoft alkalmazottai M&M’s csokigolyók fogyasztásával ünneplik évfordulóikat. Egy éve dolgozol a cégnél? Csokigolyós ünneplés! Tíz éve? Akkor is! Ráadásul minden évforduló alkalmával, minden dolgozónak „letétbe” kell tennie egy csomag M&M’s-et, ezeket használják azután az ünneplések alkalmával. Érdekesség: ha ez a szabály Bill Gates-re is vonatkozna, akkor ő már tizenöt kilogramm csokigolyót raktározott volna el. De rá persze ez nem vonatkozik.

7. Millió dolláros laptop?

A különleges megoldások rendszerint borsos árcédulával is társulnak. Amennyiben egy 1 millió dolláros laptopra gondolunk, jó eséllyel aranybevonatú és/vagy kristályos, drágakő berakásos megoldást képzelünk el.Ezt most mindenki felejtse is el. Nem egy gyönyörű megmunkálású laptopot fogunk bemutatni. A különlegessége nem ebben rejlik. Hanem ami a házon belül található.De nem is abban, hogy egy gyilkos konfig dübörög alatta. A laptop specifikációja: 2008-as, 10,2 hüvelykes, kék, Windows XP SP3-at futtató Samsung NC10-14GB netbook, amit 1.345.000 dollárért tényleg megvásárolt valaki. De vajon miért? Ezen a semmilyen tekintetben nem kiemelkedő laptopon ugyanis a világ leghíresebb kártevőiből 6 darabot is rátelepítettek. Ez a 6 kártékony program együttesen amúgy globálisan 95 milliárd dolláros kárt okozott.A kártevők közt megtalálható az ILOVEYOU, MyDoom, SoBig, WannaCry, DarkTequila, illetve a BlackEnergy.Mielőtt azt hinnénk, hogy bizonyára csak egy embert érdekelt ez a laptop. A győztes licit előtt, valaki 1 millió dollárt ajánlott érte.

8. Észak-Korea: 28 weboldal 2016-ban

Az ország, ami hihetetlen feszültséget tud generálni, ahol egyszerre van jelen az atomfegyverek fejlesztése és az országos szintű éhezés. Nem állítunk talán azzal valótlant, hogy Észak-Korea valóban a végletek, ellentétek és abszurditás megtestesítője.2016-ban derült ki, hogy összesen 28 weboldal közül böngészhet az észak-koreai internetfelhasználó. Ezt amúgy is inkább intranet szolgáltatásnak érdemes nevezni a nagyon korlátozott hozzáférés miatt. De hogyan derült ki?A GitHub képes volt rövid időre hozzáférni az ország hálózatán hostolt weboldalak információihoz. Elmondásuk szerint „Észak-Korea egyik csúcsszintű névszerverét véletlenül úgy állították be, hogy az lehetővé tette a globális DNS-transzfert. Ezáltal bárki, aki lefuttatott egy zóna transzfer lekérést az ország ns2.kptc.kp névszerverén, másolatot kapott a nemzet csúcsszintű DNS adataihoz”.Néhány a website-ok közül igen beszédes nevű. Például a cooks.org.kp egy receptgyűjtő oldal, a kcna.kp az ország hírügynökségének weboldala. A friend.com.kp pedig valószínűleg inkább oktatási célokat szolgál, bár egyes vélekedések szerint valamiféle közösségi hálózat állhat a site mögött. Néhány weboldalhoz azonban senki nem tudott hozzáférni, így azokról nem tudni, milyen célból működteti őket a kommunista rezsim.

Reméljük, hogy sikerült pár érdekességgel vidámabbá tenni a napodat:)

Rólunk

Bizonyára sokan hallottatok már különféle érdekes történeteket az IT világából. Megannyi érdekes és meghökkentő story látott napvilágot az informatika által megtett évtizedek alatt. Reggeli kávéhoz, vagy az ebéd közben görgetett hírfolyam helyett, szeretnénk néhány érdekes tényt megosztani veletek, amelyet biztosan ti is elképesztőnek fogtok találni.

 1. Első kereskedelmi forgalomba szánt mikroprocesszor

Az Intel 1971. november 15-én dobta piacra a világ első kereskedelmi forgalomba szánt mikroprocesszorát, a 4004-et. Azért kell hangsúlyozni ezt, mivel a legelső a Texas Instruments TMS 1000-ese volt. (1971. szeptember 17-én lett bemutatva.) A chip tehát kitaposta az utat, a ma ismert modern számítástechnikának. Ez a megvalósítás bizonyította, hogy lehetséges összetett integrált áramköröket megalkotni és azokat egy körömnyi méretű chipen elhelyezni. Néhány mára már megmosolyogtató adat a mikroprocesszorról. Maximális órajele 740 kHz volt, tehát még MHz eléréséről se beszélhetünk ekkor. 10 mikronos, vagyis 10.000 nanométeres félvezető eljárással készült. Érdekességképpen, a TSMC vállalat, ami a világ legnagyobb félvezetőgyártásával rendelkezik, 2025-re szeretné tömeggyártásba állítani a 2 nanométeres technológiájukat.

 2. Google megszületése

Lehet, hogy Ti is éppen egy keresés kapcsán találtatok rá erre a cikkre, így talán érdemes a Google kialakulását is megnéznünk. Larry Page és Sergey Brin nevéhez fűződik a Google, akik még az egyetemen ismerkedtek meg egymással. A két alapító sokszor mély és hosszú vitákat tartott arról, hogyan is lehet egy hatalmas adathalomból releváns információkat kibányászni. Ezek a viták világossá tették számukra, hogy közös érdeklődésük miatt ne csak vitázzanak erről, hanem valamit kezdejenek is el megvalósítani. A közös projekt eredményeképpen 1996-ban elkészült a BackRub. Tehát nem is Google-ként nevezték el eredetileg. A Google név amúgy egy matematikai kifejezés, aminek jelentése egy 1-es, amit 100 db 0 követ. Ezt amúgy Googol-nak nevezik, de az angol kiejtés hasonlósága miatt, az alapítók átírták és így lett a Google. Küldetésükként azt tűzték ki célul, hogy „Rendszerezzék a világ információit és azt univerzálisan hozzáférhetővé, hasznossá tegyék.”A Google jelentőségét demonstrálva: 2013 augusztus 16-án 5 percre szünetelt a Google. Ezalatt az idő alatt az internetforgalom 40%-kal csökkent.

3. Áprilisi tréfák.

IT szektoron belül is régre visszanyúlnak az erre az időpontra vonatkozó történetek. Kicsit még a Google-nél maradva: A Gmail 2004 április 1-én startolt, emiatt pedig sokan azt hitték, hogy egy áprilisi tréfa csak. (Extra érdekesség, hogy 1 GB ingyenes tárhely járt ekkor a szolgáltatáshoz. A Hotmail ekkor 2 MB-ot biztosított.) Áprilisi tréfáknál maradva. 2007 április 1-én a Google kiküldött egy levelet az alkalmazottainak, hogy az épületen belül egy piton eltűnt. A probléma az volt, hogy ez nem vicc volt.:)

4. Webkamera Kávéfőző Figyelésre?!

Ugyan szinte minden laptop rendelkezik ma már webkamerával, de vajon tudunk-e bármit is az első webkameráról? Az első webkamera azonban azzal a céllal jött létre, hogy egy kávéfőzőt figyeljen. A Cambridge-i Egyetem informatikai tanszékén van egy Trójai Szoba nevű helyiség. Az ide vezető folyosón helyezték el a munkatársak kávéfőzőjét. Az épület különböző részlegein dolgozó kollégákat azonban idegesítette, amikor feleslegesen tették meg a hosszú utat és mire odaértek, már nem tudtak kávézni, mert elfogyott. 1991-ben még nem beszélhettünk webkamerákról, de a Cambridge-i Egyetemen sok talpraesett ember volt. A felesleges kávétúrát megspórolandó, az első webkamera tervezői egy 128x128 képpont felbontással rendelkező kameraképet nézhettek élőben.

5. Az első egér feltalálása

Ha már szó esett a laptop egér nélküli használatáról, akkor meg kell említenünk ennek ellenkezőjét is, tehát amikor egeret is használunk. Vajon meg tudjátok tippelni mikor lett először egér tervezve? Miután mindenki magában megtippelte az évszámot, jöjjön a válasz. 1963. Egy Douglas Engelbart nevű úriembertől eredeztethető az egér, melyet egy használhatósági teszt során végzett kutatás keretében vetett fel. Eleinte „bogárnak” hívták, de a nyilvánvaló formai hasonlóság miatt, hamar az „egér” név ragadt az eszközre. Engelbart 1970-ben szabadalmaztatta az eszközt.

Az egér későbbi változatát Bill English találta ki a Xerox PARC-nál. Ő már egy tömör golyót használt a fogaskerekek helyett, amely bármilyen irányban tudott mozogni. Emlékeztek még a golyós egerek tisztítására és szétszedésére? Igazi kis rituálé volt.

6. Az első merevlemez 1GB felett

Manapság, ha adattárolásról beszélünk, akkor csak úgy repkednek a GB-ok (gigabyte). Laptopjainkban egyre inkább már az új SSD technológia biztosítja az adattárolást, leginkább 256, 512, vagy 1 TB-os (1000 GB) méretben. Az adattárolás nem mindig volt ilyen háttértárigényes, illetve nem is voltak ilyen kicsik az adattárolók fizikai méretei. Az első merevlemez, ami kicsivel több, mint 1 GB adat tárolására volt képes, 1980 június 11-én lett bemutatva. Ez az IBM 3380 volt. Ezt, az évszámot figyelembe véve igazán elismerésre méltó eredmény volt. A merevlemez tekintélyes 250 kg-os volt. Érdemes lenne összehasonlítani egy mai laptop SSD-vel.:)

7.Mi a bogár?

Bogaras működés. Bizonyára a legtöbben hallottuk már a „bug” / „bugos” kifejezést, amikor valami hibásan működik. Sokunk ennek az eredetét Grace Hoppernek tulajdonítják, aki egy korai elektromechanikus számítógép üzemzavaráról írt. A történet szerint a Harvard egyetem Mark II számítógépében egy molylepke okozott mechanikai hibát. Azonban már 1843-ból létezik írásos nyoma a bug kifejezésnek. Ada Lovelace írt erről, aki egy analitikai gépnek a programozási nehézségéről készített feljegyzést. A bug kifejezést használta a megmagyarázhatatlan hibákra.

Reméljük, hogy érdekesnek találtad a cikkben megjelent információkat. Ha bármi kérdésed felmerülne, jelezd a komment szekcióban és örömmel válaszolunk Neked:)

Rólunk

Ingyenes Google minijátékok nyárra

Aki már használta a Google keresőjét, észrevehette, hogy a cég emblémája (logója) alkalmanként valami más rajzolattá, firkává (angolul doodle) változik, és egy-egy jelentősebb eseménynek vagy személynek állít emléket.

A doodle szó jelentése olyan firkálmány, melyet a diákok unalmukban vetnek papírra. Gyakran láthatjuk, hogy a hagyományos Google emblémát valamilyen rajz vagy grafika esetleg animáció helyettesítheti. Az sem ritka, hogy a logó egy interaktív játék, amelyet a feliratra kattintva indíthatunk el.

Google fejlécjátékok

A Google fejlécében látható játékok általában egyetlen napig érhetők el, ritkán 2-3 napig, azonban a Google doodle archívumban bármikor elérhetjük őket, így ingyen minijátékhoz juthatunk az év bármely napján.

A Google doodle weboldalát itt érhetjük el, nincs más dolgunk, mint a keresőbe beírni a „game”, tehát játék szót és máris megjelenik a Google által készített valamennyi játék.

FIFA VB 2018

Mivel a "game", játék szó nemcsak az interaktív játékokra vonatkozik, a legutóbbi „játék” témájú Google fejléceket láthatjuk először, ami jelenleg a 2018-as futball világbajnokság egyes játéknapjaira készített egyedi doodle.

A Google Doodle archívumban jóval több emblémát láthatunk, mint amennyivel a hétköznapok során összefutunk. Ez azért lehetséges, mert nem minden Google fejléc jelenik meg minden országban. Az embléma oldalának megjelenése után lejjebb görgetve a „Az ünnepi embléma megjelenítésének helye” feliratú térképen nézhetjük meg, hogy mely országokban volt ez a kép a kereső nyitóoldalán.

Kerti törpe hajigálás

2018. június 10-e a kerti törpék napja volt a Google keresőjében. Ebből az alkalomból egy kerti törpe hajigálós játékkal lepték meg a látogatókat. A játékmenet a minijátékoknak megfelelően nagyon egyszerű. Miután kiválasztottuk a nekünk tetsző törpét, az egérgomb kattintásával kilőhetjük egy hajítógép segítségével. A cél az, hogy minél messzebbre repüljön a kerti dísztárgy. A gomb újbóli lenyomásával a törpét földhöz vághatjuk, ahol az egyes tereptárgyak rugalmas dobbantóként messzebbre juttathatják törpénket. Azok számára, akik a játék mellett tanulni is szeretnek, a Google részletes leírást mellékelt a kerti törpék történetéről is.

Rubik-kocja – 3D játék

A Rubik-kocka sem maradhatott ki a Google doodle-ek közül. 2014. május 19-én a keresőembléma egy billentyűkkel irányítható, kirakható Rubik-kocka volt. A játék linkjére kattintva a weboldal összekeveri a kocka színeit, amit azután az egérrel irányítva vagy a billentyűk segítségével újra kirakhatunk. A virtuális kockát semmivel sem könnyebb vagy nehezebb kirakni, mint a valódit.

Zamboni

Frank Zamboni amerikai feltaláló nevéhez fűződik a jégpálya-karbantartó gép elkészítése. Az ő tiszteletére jelentkezett 2013. január 16-án a Google a Zamboni doodle-lel. A minijáték lényege, hogy a jégpályán megjelenő karcolásokat a lehető legrövidebb útvonalon eltüntessük, különben kifogy a gépből az üzemanyag. A nyári hőségben is játszható apróság itt található.

Pac-man

A játék 30. születésnapja alkalmából a Google Doodle Pack-Man-né alakult, ahol a hagyományos játékmenetet követve szórakozhatunk. A minijáték most is elérhető ezen a linken.

Hódít a Commodore 64 újracsomagolt változata, a THEC64 Mini retrokonzol

Harmincöt éves hardverteljesítmény újracsomagolva

A fiatalok az Xbox brutális teljesítményét, a gamer laptopok és asztali gépek hihetetlen gyorsaságú hardvereit keresik, az idősebb generáció viszont a 80-as 90-es évek játékkonzoljaival nosztalgiázik. A gyerekkori emlékek újraélése utáni vággyal magyarázható, hogy akár harminc ezer forint körüli összeget is kifizetnek egy olyan hardverért, melynél már az automata mosógép is erősebb számítógépet kap.

A poszt aktualitása, hogy októberben Amerikában is kapható lesz a Commodore 64 újracsomagolt változata, mely Európában már 2018 márciusától elérhető.

Újracsomagolt hardver

A THEC64 Mini néven megvásárolható konzol, a leírás szerint 50%-ban megegyezik az eredeti hardverrel. Bár konkrét specifikációt nem találtunk, a leírás szerint a 64KB RAM-mal, zeneszintetizátorral és színes vagy fekete-fehér grafikával felszerelt konzol visszarepít minket az időben. Az 1982-es modell nem teljesen egyezik meg az eredeti változattal, hiszen a mai tv-készülékek is sokat változtak, ezért a C64 kapott egy HDMI csatlakozót, amely elvileg 720p felbontásban képes működni. (Az eredeti hardver nem lenne képes ilyen felbontásra.) Találunk rajta két USB portot, egy retro joystick-et is. A múlt szerelmesei asztali gépként is használhatják, ha kedvelték a C64 BASIC-et.

A fejlesztéseknek köszönhetően a programozáshoz már nincs szükség kazettás magnóra, hanem USB flash segítségével frissíthetjük a szoftvert.

A klasszikus joystick segítségével játszhatunk a 64 előretelepített játék valamelyikével. A THEC64 előretelepített játékai: Alleykat, Anarchy, The Arc of Yesod, Armalyte, Avenger, Battle Valley, Boulder Dash, Bounder, California, Games, Chip's Challenge, Confusion, Cosmic Causeway, Creatures, Cyberdyne Warrior, Cybernoid, Cybernoid II, Deflektor, Everyone's a Wally, Firelord, Gribbly's Day Out, Hawkeye, Heartland, Herobotix, Highway Encounter, Hunter's Moon, Hysteria, Impossible Mission, Impossible Mission II, IO, Jumpman, Mega-Apocalypse, Mission A.D., Monty Mole, Monty on the Run, Nebulous, Netherworld, Nobby the Aardvark, Nodes of Yesod, Paradroid, Pitstop II, Ranarama, Robin of the Wood, Rubicon, Skate Crazy, Skool Daze, Snare, Speedball, Speedball 2, Spin Dizzy, Star Paws, Steel, Street Sports Baseball, Summer Games II, Super Cycle, Temple of Apshai Trilogy, Thing on a Spring, Thing Bounces Back, Trailblazer, Uchi Mata, Uridium, Who Dares Wins II, Winter Games, World Games, Zynaps.

Retro Kínából

A retro szerelmesei nem kell, hogy beérjék az eredeti utángyártott változatával, mindössze 7 ezer forintért beszerezhetnek Kínai hamisítványt is, mint például a Retro Console. Ez a gép 500 beépített játékot tartalmaz, ami a valóságban persze csak valamivel több mint 350, de a fejlesztőmérnökök itt törődtek a nosztalgiára vágyókkal és a játékok minőségét egy speciális algoritmussal direkt lerontották, így HD tévékészüléken is visszakapjuk a katódsugárcső zúgását és a rettenetes szintetizátor sivítását.

Retro játékok

Természetesen a retro konzolok megjelenésével retro játékokat is piacra dobnak a gyártók. A THEC64 Mini előnye, hogy amennyiben megunnánk a 64 beépített nosztalgiajátékot, bármikor vásárolhatunk újakat, illetve régieket, kinek hogyan tetszik jobban.

Ne gondoljuk azt, hogy a 35 évvel ezelőtti game-eket már csak úgy utánunk hajítják, Egy jobb válogatás akár 10 ezer forintba is kerülhet, szerencsére az internetről sem túl bonyolult letölteni őket.

Impossible Mission II – magyar fejlesztés

A THEC64 konzol egyik játéka az Impossible Mission II, melynek fejlesztői: Szentesi József, Cseri István és Kanizsai Zoltán. A játék elődje, az Impossible Mission az első térképes, egyetlen alapkoncepcióra épülő játék volt, ezt folytatta a második rész is, rengeteg újítással. A fejlesztés legnagyobb nehézsége az volt, hogy a játék szoftverét összezsugorítsák a megfelelő méretre, melyet a C64 már kezelni tud.

A most megvásárolható konzolhoz is kaphatunk leírást, szakirodalmat, mely segítségével bárki retrojáték fejlesztővé válhat.

Szoftverválogatás notebook telepítéshez

Aki az első laptopját vásárolja, meg nincs tisztában azzal, hogy milyen programokat, szoftvereket kellene telepítenie rá. Az első és legfontosabb az operációs rendszer, enélkül esélytelen, hogy a vadiúj gépet bármire is rávedd. A laptopot érdemes előretelepített operációs rendszerrel vásárolni: az Apple gépek macOS programmal érkeznek, az összes többi esetében Windowst vagy ritkán Linuxot találhatunk rajta. Ha kezdő felhasználóként operációs rendszer nélkül vetted a laptopot, akkor mindenképpen érdemes szakember segítségét kérni, például egy laptopszervizben. Itt a segédprogramok telepítésében is tudnak tanácsokat adni.

Programok Windows alá

Ha Windows 10-es operációs rendszert találsz a gépen, akkor szükséged lesz néhány olyan alkalmazásra és programra, mely segíthet a további munkában, bár a Microsoft a legtöbb hasznos dolgot belepakolta a saját rendszerébe, ezért alapszinten bármilyen feladatra alkalmas lehet a kezdőcsomag is.

Google Chrome

A frissen telepített Windows 10 tartalmaz webböngészőt, a Microsoft Edge áll a rendelkezésünkre. A Google Chrome telepítésére nem elsősorban az internetes böngészés miatt van szükség, hanem a program által nyújtott crossplatform lehetőségek miatt.

A Google Chrome telepítését követően a Google fiókba történő bejelentkezés után könnyen és gyorsan szinkronizálhatjuk Google Drive tárhelyünket, okostelefonunk információit, névjegyeinket, illetve az összes Google szolgáltatást.

Office készlet

Minden laptop tulajdonosnak szüksége van szövegszerkesztő programra, lehetőleg olyanra, mely a helyesírást is ellenőrzi. Az elsők között érdemes telepíteni egy irodai programcsomagot. Az egyik legnépszerűbb és legsokoldalúbb program a Microsoft Office, mely szinte az összes irodai munkafolyamatra és feladatra kínál megoldást, a sokéves tapasztalatból táplálkozó cég szoftverében senki sem csalódhat.

Ha nem szeretnél több pénzt költeni szoftvervásárlásra, akkor a Libre Office, esetleg WPS Office ingyenes alkalmazások letöltését ajánljuk. A Libre Office egy platformfüggetlen program, mely tökéletesen elegendő, ha dokumentumok létrehozására és szerkesztésére szeretnéd használni.

Ha a kiforrott Microsoft megoldást szeretnéd használni, akkor a Windowsban megtalálható Office 365-öt is kipróbálhatod, ez jobb vásárnak tűnik a teljes programcsomaghoz képest.

Képszerkesztés

A laptop használata közben egészen biztosan szükséged lesz képszerkesztőre is. Az ingyenes, illetve online képszerkesztőkről már itt írtunk bővebben. A Paint.NET tökéletesen elegendő, a kezdő laptophasználók minden igényét kielégítheti.

Vírusirtó

A laptop telepítésekor gondoskodni kell a rendszer védelméről is. A Windows saját védelmi központja is folyamatosan fejlődik, mégis az a tendencia figyelhető meg, hogy a felhasználók többsége antivírust is telepít a notebookra. Ingyenes szoftverrel is biztosítható a Windows védelme, például az Avast vagy a Panda szoftverek is hatékonynak bizonyultak.

Média lejátszó

A felhasználók az utóbbi időben a weboldalakon online nézik a videókat, melyeket a böngésző bővítménye jelenít meg, az operációs rendszer saját lejátszója pedig a legtöbb népszerű formátummal megbirkózik. Arra az esetre, ha ismeretlen médiafájlt kellene lejátszani, telepítsd a lejátszó programok svájci bicskáját a VLC Media Player-t.

Adatmentés

A laptop merevlemezén sok olyan adatot tárolhatunk, melyek elvesztése tragikusan érintheti a felhasználót. A Googre Drive bizonyos mértékig megoldást jelent, mégis szükség lehet rendszer- és adatmentő alkalmazásra is. A Windows backup alapszintű megoldást kínál, de meglehetősen fapados a kialakítása. Ehelyett például a CrashPlan program segítségével könnyen és gyorsan készíthetsz biztonsági mentéseket külső adattárolóra vagy akár az internetes tárhelyedre is.

Ha bármilyen kérdésed van a laptopodra telepítendő szoftverek működésével kapcsolatban, budapesti laptopszervizeinkben szívesen állnak munkatársaink a rendelkezésedre.

Európában is hódít a Xiaomi

Sokáig csak poénnak hangzott az „eredeti kínai” kifejezés, manapság viszont egyre többen választják a Kínából érkező, vállaltan kínai termékeket. Persze a legtöbb márkás terméken is megtaláljuk a Made in China feliratot és a Lenovo név is magabiztosan cseng a laptopok piacán, mégsem mindenki vásárol „eredeti kínait”.

A Xiaomi Inc

A Xiaomi Inc. egy pekingi székhelyű kínai vállalat, mely elektronikai eszközöket gyárt. A 2010-ben alapított cég okostelefonok gyártásával kezdte, majd fokozatosan áttért az okosotthonok kialakításához szükséges házvezérlő rendszerekre, manapság jóval szélesebb a termékkínálatuk, az alábbiakat vásárolhatjuk meg tőlük: laptop, tablet, drón, VR szemüveg, kamera, tv, hangszóró, fülhallgató, okoscipő, okosóra, elektromos kerékpár, robot és még sok más.

Megvásárolható Mi laptopok

A Xiaomi gyárt laptopokat is. A hivatalos webshopot böngészve mindössze 10 megvehető modellt találunk, a legolcsóbb valamivel 200 ezer forint fölött van, a legdrágább majdnem 380 ezer forintba kerül. A 203 ezer forintos Mi Notebook Air – 12,5-öt 8-14 nap alatt szállítja le a cég Magyarországon. A gép hardverének specifikációja meglehetősen jó adatokat tartalmazi:

• súly – 1,07kg
• kijelző -12,5 colos full HD, 176 ppi
• processzor – 2,26 GHz Intel Core m3
• videokártya – Intel HD Graphics 615
• 4 GB RAM
• 128 GB SATA SSD
• Lítium-ion polimer 37 Wh akkumulátor 11,5 órás üzemidővel
• Billentyűzet világítás

A notebookot Windows 10 operációs rendszerrel szállítják.

Mi Notebook Pro – 15,6

A legdrágább laptop 378 ezer forintba kerül, ezért a pénzért nyolcadik generációs Intel Core i7-es processzort, NVIDIA GeForce MX150 grafikus kártyát, 16 GB memóriát, 256 GB PCIe SSD-t és ujjlenyomat leolvasót kapunk.

Bár a cég leírása szerint rendelkeznek magyarországi szervizzel, valószínűleg a budapesti laptop szervizek többsége nem vállalná az ilyen gépek javítását.

Mijia okos futócipő

Az okoscipő 15 ezer forintba kerül és elvileg IP67-es védelemmel van ellátva, tehát vízálló és csatlakozik az okostelefonodhoz, Bluetooth 4.0-án keresztül, Android és iOS 8.0-hoz. Az információgyűjtést a beépített, 6 tengelyes érzékelő végzi. Hivatalosan még nem lehet megvásárolni, várhatóan két hónap múlva jelenik meg (a hirdetmény szerint).

Mi Bunny MITU Block Robot

A Xiaomi okos építőjátékot is gyárt. A Mi Bunny Robot egy Bluetooth segítségével távirányítható, önkiegyensúlyozó rendszerrel is ellátott robot játék. A robot 978 alkatrészből áll, melyek bizonyos mértékig variálhatók, az eszköz szoftverét pedig önállóan írhatjuk meg. A robotot háromféle módon irányíthatjuk: mobil applikáció segítségével, joystick-kal, vagy Gyro, GPS rendszer segítségével előre programozottan.

A kütyü blokkokból épül fel, melyek egyenként programozhatók. A programozórendszer felépítése is rendkívül egyszerű, gyerekbarát kialakítású, a programozás PC-n, laptopon vagy okostelefonon egyaránt végezhető.

Mi Wifi

A Xiaomi egy sor hálózati eszközt is gyárt. 3 ezer forint körüli áron vásárolhatunk Wifi repeatert, jelerősítő jelismétlőt, a legolcsóbb Mi WiFi Router Nano pedig csupán 6 ezer forintba kerül.

A komolyabbnak tűnő, négyantennás Mi Router 3c ára sem éri el a 8 ezer forintot. Ezért a pénzért egy WAN és két LAN csatlakozóval ellátott készüléket kapunk, mely 2,4 és 5 GHz-en is működik. Természetesen erre a termékre is vonatkozik a 8-14 napos szállítási határidő.

A Xiaomi az elektronikus berendezések piacának minden szegmensében tud versenyképes áron kínálni eszközöket. Ezek megbízhatóságáról csak bizonyos idő elteltével, a tapasztalatok összegzése után tudunk véleményt formálni. Addig is mindenki csak a saját felelősségére vásárolja ezeket a termékeket.